A környékről

Somlói vár (vagy Somló-várSomló vára) Doba mellett található, a bazaltos Somló hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben. A várat régen nehezen lehetett megközelíteni; a déli oldal előtt egy nyolc méteres száraz árok található, mely egyik végén egy szakadékban, másik végén a hegyben végződik. A vár alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral ellátott. A szakadékon egy épen megmaradt felvonóhíd vezet át, ami egy sikátorba torkollik, ez vezet most az előudvarhoz. Ezt a területet az őrség dongaboltozatos szálláshelyei határolják nyugatról, déli és keleti falait pedig kőrések szegélyezik. Az előudvarból egy felvonóhídon és egy szintén szűk sikátoron keresztül juthatunk el a belső udvarba. Itt található a vár legjellegzetesebb, hatszögletű tornya. Régi írások alapján a konyha helyezkedhetett el itt. Jelenleg úgy gondolják, a helyiség kápolnaként szolgálhatott.

Úton a vár felé megtekinthetjük a Kinizsi-szikla nevezetű követ. Ez egy bazaltszikla, melyen egy nyereg alakú mélyedés látható.

A környező fák által megfogott kődarab nevében őrzi a vár egykori tulajdonosának nevét. A felfele menő gyalogúttól egy méterre, közvetlen az út mellől nézhető meg. Bal oldalon kis csapás vezet az erdőbe, amelyről a szikladarab lecsiszolódott tetejére is fel lehet mászni. A monda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. Meredek úton elfáradván leült a sziklára és az a nehéz teher alatt horpadt be.

Szent István kilátó. A hegy bazaltköveiből épült teraszos tornyot Medgyasszay István tervezte. 1938 május elején kezdődött a 12 m magas torony építése, Fa László építészmérnök vezetésével. Alul gondnoki lakásból és egy tágas turistateremből áll. Innen lehet csigalépcsőn a toronyba felmenni.

A Somló délnyugati oldalán, egy kis dombon, 230 méter magasságban áll a karcsú tornyú Szent Ilonakápolna (másik neve: Szent Kereszt). Egy 1399-ben kelt okmány már említi a jenei oldalon álló Szent Keresztről nevezett templomot. Valószínűleg, hogy a tüskevári (nagyjenői) pálosok építették azon a helyen, ahol a mostani kápolna is áll. Hogy ez a templom meddig szolgálta Isten dicsőségét és mikor dőlt romba, nem tudjuk. Lehetséges, hogy a Margit-kápolnához hasonlóan ez is a török vész idején pusztult el. A templom emléke évszázadokon át élt a hívek lelkében, míg a XIX. század első felében elhatározták újraépítését. Éveken keresztül szüretkor mustot szedtek, ennek árát kamatoztatták és ebből vették meg a templom helyét valamint ebből fizették a napszámosokat is. A kápolna felszerelését a hívek adományozták.

A Szent Margit-kápolna a Somló-hegy déli oldalán 295 méter magasan található. A kápolna a 15. században épült gótikus stílusban, majd a 18. század során átépítették barokk stílus szerint. Építői a vásárhelyi apácák voltak, építése Mátyás király idejére esik. A török vész idején elpusztult és 1727-ben építették újra az eredeti helyén. Búcsújáróhely lett, 1736-ban már nagy erőszeretettel keresték fel messze földről a szép, szent Margit szüzet ábrázoló oltárképpel díszített kápolnát. Mögötte áll Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kis kápolna. Hajdani felirata ez volt: Ezen fogadásból épült kápolna keresztelő János tiszteletére fog állani. Az út mellett pedig a zivatart elhárító, termést megóvó Szent Donát (római légionárius volt) szobra áll. A templom előtt emlékpark őrzi egy villámsújtotta, többszáz évesre tehető, idős hársfa emlékét, illetve fiatal hajtását.

A hegytető felé haladva a sárga turistajelzés mentén találjuk a Taposó-kutat, amely az országban csak itt maradt fenn. A XIX. századi eredetű kút egy régi présház udvarán áll, nagy 3 m-es átmérőjű forgódobjában gyalogolva lehetett a vizet 80 m mélységből felhozni. Innen a “taposó-kút” elnevezés. A kút ma már nem működik, csak megszemlélni lehet.